A rendszerben lévő magas nedvességtartalmú nedves ásványok fűtési és szárítási igényei sok elektromos energiát fogyasztanak, így a nyíláshoz szükséges rendszertüzelőanyagok kiválasztása szorosan az adott helyzethez kapcsolódik. Az általános tüzelőanyagok, például a földgáz, a szén és más tüzelőanyagok, például a metanol esetében a bitumenolvasztó berendezés feldolgozási hatékonysága nem megfelelő, és a fűtőérték nem hasznosítható teljes mértékben. Ezért a bitumenolvasztó üzem rendszerének olyan tüzelőanyagot kell választania, mint a dízelmotorok és a nehézolaj.
A bitumenolvasztó berendezések nehézolaja, más néven könnyű fűtőolaj egy sötétbarna folyadék, amely a Hágai ​​Egyezmény szerint a fenntartható fejlődés része. Más szavakkal, a nehézolaj nagy viszkozitású, alacsony nedvességtartalommal, kevesebb üledékkel és a bitumenolvasztó berendezések nehezen elpárolgó tulajdonságaival rendelkezik. A bitumenolvasztó berendezések nehézolaja költséghatékonyabb, mint a dízelmotorok, ezért alkalmasabb aszfaltkeverékek és bitumenolvasztó üzemeket gyártó berendezések üzemanyagaként.

A bitumenolvasztó berendezések korszerűsítésével, átalakításával is elérhető az elvárt energia-megtakarítási és kibocsátás-csökkentési hatás. Ezért szükséges a nehézolaj kettős célú bitumenolvasztó berendezés korszerűsítése, és a nehézolaj-szivattyút olyan könnyűolaj- és nehézolaj-átalakító szelepre cserélni, amely elbírja az aszfaltkeverő üzem gyártójának nagy nyomását. Szükséges továbbá a nehézolaj-ellátó rendszer és a sűrített földgáz-bitumen olvasztó üzem feldolgozó rendszerének fejlesztése, valamint a motorvezérlő rendszer továbbfejlesztése. Bár a bitumenolvasztó üzem korszerűsítése átmenetileg gazdasági terhet jelent, a hosszú távú fejlesztési irányzatból az energiatakarékosság és a károsanyag-kibocsátás-csökkentés szempontjából a költség rövid időn belül megtérül, jelentős gazdasági haszonnal járva.
A bitumenolvasztó üzem szárítási elméletének fejlődési iránya megköveteli a kőkészletek feldolgozását, szárítását és melegítését. Ennek oka, hogy a nedves alapanyagok minősége nem tudja kielégíteni a bitumenolvasztó üzemet gyártó és feldolgozó technológiai cégek követelményeit. A bitumenolvasztó üzem és a nyersanyagok egyre magasabbra kerülnek, a szárítási tudásrendszer munkaterve nagyobb szakítószilárdsággal rendelkezik, különösen egyes viszonylag nedvszívó finom bitumenkeverékek. Tanulmányok kimutatták, hogy ha a kőbitumenolvasztó berendezés relatív páratartalma meghaladja az 1%-ot, az energiafogyasztási probléma tovább 10%-kal nőhet. Nem nehéz belátni a kő nedvességtartalmának szabályozásának fontosságát.
A gyártási folyamat során az aszfalt hordómentesítő berendezésnek ésszerű intézkedéseket kell tennie a márvány nedvességének szabályozására. Például a szennyvízvezeték jobb kihasználása érdekében az általános márványlerakódási helynek bizonyos lejtéssel kell rendelkeznie, és a talajon betont kell használni a keményítéshez. A helyszín közelében széles illékony víznek kell lennie. Az aszfalthordó berendezés ponyváját az aszfalthordó berendezés helyére kell építeni, hogy megakadályozzuk az eső behatolását. A szárítórendszerben a magas relatív páratartalmú kő mellett az előírásoknak és szabványoknak megfelelő kőszemcsékre is szükség van. Az aszfalthordó berendezés működése során a kő szemcseméret-eloszlása ​​kisebb, mint a minősített arány 70%-a, ami növeli a túlfolyást, és elkerülhetetlenül üzemanyag-fogyasztáshoz vezet. Ezért szigorúan ellenőrizni kell a kő szemcseméret-eloszlásának méretét, és a köveket különböző szemcseméret-eloszlással kell osztályozni, hogy növeljük az aszfalthordó berendezés üzemi szakítószilárdságát.