A mikrofelületek esetében minden kidolgozott keverési arány egy kompatibilitási kísérlet, amelyet több változó befolyásol, mint például az emulgeált aszfalt és az adalékanyag típusa, az adalékanyag fokozatossága, a víz és az emulgeált aszfalt mennyisége, valamint az ásványi töltőanyagok és adalékok típusai. . Ezért a laboratóriumi minták helyszíni szimulációs vizsgálati elemzése speciális műszaki feltételek mellett a mikrofelületi keverékek teljesítményének értékelésének kulcsává vált. Az alábbiakban bemutatunk néhány gyakran használt tesztet:
1. Keverési teszt
A keverési teszt fő célja a burkolat építésének szimulálása. Az emulgeált aszfalt és az adalékok kompatibilitását a mikrofelület formáltsági állapotán keresztül igazoljuk, és a specifikus és pontos keverési időt biztosítjuk. Ha a keverési idő túl hosszú, az útfelület nem éri el a korai szilárdságot, és nem lesz nyitva a forgalom számára; ha a keverési idő túl rövid, a burkolat szerkezete nem lesz egyenletes. A mikroburkolat építő hatását a környezet könnyen befolyásolja. Ezért a keverék tervezésekor a keverési időt az építés során előforduló kedvezőtlen hőmérsékletek mellett kell tesztelni. A teljesítménytesztek sorozata során a mikrofelületi keverék teljesítményét befolyásoló tényezőket összességében elemzik. A levont következtetések a következők: 1. A hőmérséklet, a magas hőmérsékletű környezet jelentősen csökkentheti a keverési időt; 2. Emulgeálószer, minél nagyobb az emulgeálószer adagja, annál hosszabb a keverési idő; 3. Cement, cement hozzáadása meghosszabbíthatja vagy lerövidítheti a keveréket. A keverési időt az emulgeálószer tulajdonságai határozzák meg. Általában minél nagyobb a mennyiség, annál rövidebb a keverési idő. 4. A keverővíz mennyisége, minél nagyobb a keverővíz, annál hosszabb a keverési idő. 5. A szappanoldat pH-értéke általában 4-5, a keverési idő pedig hosszú. 6. Minél nagyobb az emulgeált aszfalt zéta-potenciálja és az emulgeálószer kettős elektromos rétegszerkezete, annál hosszabb a keverési idő.
2. Tapadási teszt
Főleg a mikrofelület korai szilárdságát teszteli, amivel pontosan mérhető a kezdeti kötési idő. A forgalom előtti nyitás biztosításának előfeltétele a kellő korai szilárdság. A tapadási indexet átfogóan kell értékelni, és a mért tapadási értéket a minta károsodási állapotával kombinálni kell, hogy meghatározzuk a keverék kezdeti kötési idejét és nyitott forgalmi idejét.
3. Nedves kerékkopási teszt
A nedves kerékkopás tesztje az út azon képességét szimulálja, hogy nedves állapotban ellenáll-e a gumiabroncsok kopásának.
Az egyórás nedves kerékkopáspróbával meghatározható a mikrofelületi funkcionális réteg kopásállósága, valamint az aszfalt és az adalékanyag bevonat tulajdonságai. A mikrofelülettel módosított emulgeált aszfaltkeverék vízkárállóságát a 6 napos kopási érték jelenti, a keverék vízerózióját pedig hosszú áztatási folyamaton keresztül vizsgáljuk. A víz károsodása azonban nemcsak az aszfalthártya cseréjében mutatkozik meg, hanem a víz fázisállapotának megváltozása is kárt okozhat a keverékben. A 6 napos merülési koptatási teszt nem vette figyelembe a víz fagyás-olvadás ciklusának hatását az ércre a szezonális fagyos területeken. Az anyag felületén lévő aszfaltréteg okozta fagyfelhúzó és hámlasztó hatás. Ezért a 6 napos vízbemerítéssel végzett nedves kerékkoptatási teszt alapján a tervek szerint a fagyás-olvadás ciklusú, nedves kerékkoptatási tesztet alkalmazzák, hogy teljesebben tükrözzék a víz mikrofelületi keverékre gyakorolt káros hatásait.
4. A nyomvonal alakváltozási vizsgálata
A nyomvályú alakváltozási vizsgálattal meghatározható a keréknyomszélesség alakváltozási sebessége, és kiértékelhető a mikrofelületi keverék ugrásgátló képessége. Minél kisebb a szélességi alakváltozási sebesség, annál erősebb a nyomkövetési deformációnak ellenálló képesség, és annál jobb a magas hőmérsékleti stabilitás; fordítva, annál rosszabb a nyomkövetési deformációnak ellenálló képessége. A tanulmány megállapította, hogy a keréknyomtáv alakváltozási aránya egyértelmű összefüggést mutat az emulgeált aszfalttartalommal. Minél nagyobb az emulgeált aszfalttartalom, annál rosszabb a mikrofelületi keverék korpásodásállósága. Rámutatott: ennek az az oka, hogy miután a polimer emulgeált aszfaltot beépítik a cement alapú szervetlen kötőanyagba, a polimer rugalmassági modulusa sokkal kisebb, mint a cementé. Az összetett reakció után a cementkötésű anyag tulajdonságai megváltoznak, ami az általános merevség csökkenését eredményezi. Ennek eredményeként nő a keréknyom deformációja. A fenti teszteken kívül a különböző helyzeteknek megfelelően különböző vizsgálati helyzeteket kell felállítani, és különböző keverési arányú teszteket kell alkalmazni. A tényleges építésnél a keverési arány, különösen a keverék vízfogyasztása és a cementfogyasztás, megfelelően beállítható a különböző időjárási és hőmérsékleti viszonyokhoz.
Következtetés: Megelőző karbantartási technológiaként a mikroburkolat nagymértékben javíthatja a burkolat átfogó teljesítményét, és hatékonyan kiküszöbölheti a különböző betegségek burkolatra gyakorolt hatását. Ugyanakkor alacsony költséggel, rövid építési idővel és jó karbantartási hatással rendelkezik. Ez a cikk áttekinti a mikrofelület-keverékek összetételét, elemzi azok hatását az egészre, és röviden bemutatja és összefoglalja a mikrofelület-keverékek teljesítménytesztjeit a jelenlegi specifikációkban, ami pozitív referencia jelentőséggel bír a jövőbeli mélyreható kutatások szempontjából.
Bár a mikroburkolati technológia egyre érettebbé vált, továbbra is tovább kell kutatni és fejleszteni a műszaki színvonal javítása érdekében, hogy jobban javítsák és javítsák az autópályák átfogó teljesítményét, valamint megfeleljenek a közlekedési műveletek igényeinek. Ezenkívül a mikroburkolat építési folyamata során számos külső körülmény viszonylag közvetlen hatással van a projekt minőségére. Ezért figyelembe kell venni a tényleges építési feltételeket, és több tudományos karbantartási intézkedést kell kiválasztani annak érdekében, hogy a mikroburkolati konstrukció zökkenőmentesen megvalósítható és a karbantartási hatás javítása érdekében elérhető legyen.