Mint mindennapi utazásaink egyik fontos közlekedési útja, az autópályákat egyre jobban értékelik minőségük miatt. Normál használatuk biztosítása fontos szerepet játszik a közúti biztonság megőrzésében. A mai karbantartási technológiában a megelőző karbantartási technológia különösen fontos. Az autópályák katasztrófáinak csökkentése érdekében az autópályák katasztrófák bekövetkezése előtti megelőző karbantartása javítja az autópályák minőségét és élettartamát. A karbantartás kulcsa a betegség okában rejlik. Jobb hatást érhet el az úgynevezett „megfelelő gyógyszer felírása”.
Hazámban jelenleg az aszfaltburkolat a fő útburkolati forma. Széleskörű alkalmazását a laposság, a kopásállóság, a kényelmes felépítés és a viszonylag könnyű utólagos karbantartás előnyeinek köszönheti. Mindennek két oldala van, és az aszfaltburkolatnak is vannak hiányosságai. A betegségek a szélsőséges hőmérséklet miatt fordulnak elő. Például a nyári magas hőmérséklet lágyulást, az alacsony hőmérséklet télen pedig repedéseket okoz. Hiányosságai miatt az autópálya burkolatok gyakran szenvednek a következő betegségektől:

Hosszirányú repedések: Repedések keletkeznek az autópálya burkolatán az egyenetlen talajeloszlás és egyenetlen igénybevétel miatt. Ezek alapvetően hosszanti repedések. Ennek két oka van: maga az útalap, az útalap egyenetlen beékelődése, ami hosszanti repedések kialakulásához vezet; az aszfaltozás során a hosszhézagokat nem megfelelően kezelik, a járműterhelés és a használat során fellépő klímahatás repedések kialakulásához vezet.
Keresztirányú repedések: Az aszfaltbeton a belső hőmérséklet-különbségek hatására zsugorodik vagy eltérően ülepedik, ami az útburkolat repedéseit okozza. Mind a hosszanti, mind a hosszirányú repedések repedés jellegű betegségek. Többféle keresztirányú repedés létezik. Gyakoriak a differenciális ülepedési repedések, a terheléshez kapcsolódó repedések és a merev alaprétegek. fényvisszaverő repedés
Fáradási repedések: A kifáradási repedések kialakulásának nagy részét a külső környezet hatása teszi ki. Az autópálya járdáit nyáron sokáig éri a nap. A folyamatosan magas hőmérséklet puhítja az aszfaltbeton burkolatot. Az esős évszakban az esővíz kimosódik és behatol, ami felgyorsítja az aszfaltbeton burkolat minőségének romlását. A járműterhelés, az útfelület felpuhulása felerősödik, az útfelület eredeti teherbírása csökken, a hosszú távú keringés pedig fáradási repedéseket okoz.
Fényvisszaverő repedések: elsősorban a burkolat belső extrudálásával és zsugorodásával kapcsolatosak. Az autópálya három része, az útalap, az alapréteg és a felszíni réteg felülről lefelé sorrendben van lefektetve. Az alapréteg az útalap és a felszíni réteg között van. Az alapréteg extrudálása és zsugorodása repedéseket okoz. Az alapréteg repedései visszaverődnek az útalaprétegre és a felszíni rétegre, valamint egyéb külső felületekre. Érintett, tükröződő repedések jelennek meg.
A nyomsérülések három típusa létezik: instabilitási nyomok, szerkezeti nyomok és kopásos nyomok. A nyomvályúsodás deformációja elsősorban magának az aszfaltanyagnak a tulajdonságaiból adódik. Magas hőmérsékleten az aszfalt instabillá válik, és a járművek folyamatos hatása az aszfaltburkolatra a burkolat hosszan tartó deformációját okozza. Az aszfaltanyag feszültség hatására viszkózus áramláson megy keresztül, ami nyomvonalakat okoz. Mindkét forma hatással lesz az útfelületre.
Olaj elárasztása: Az aszfaltkeverék tervezése és gyártása túl sok aszfaltot tartalmaz, a keverés nem megfelelően szabályozott, és maga az aszfalt is gyenge stabilitású. Az aszfaltburkolat fektetésekor a ragadós réteg olaj mennyiségét nem megfelelően szabályozzák, és az esővíz behatol, ami a későbbi szakaszban olajárt okoz. Meleg időben az aszfalt fokozatosan a keverék alsó és alsó részéből a felszíni rétegbe kerül, ami az aszfalt felhalmozódását okozza. Ezen túlmenően az esővíz hatására az aszfalt folyamatosan hámlik és elmozdul, és a túlzott aszfalt felhalmozódik az útfelületen, csökkentve az út csúszásgátló képességét. Ez egy visszafordíthatatlan egyirányú betegség.